Hagyományhű

D-9 formátum

Ahogyan az elektronika egyéb területein, a televíziós felhasz­nálásokban is már sok éve jelen van a digitális technika. A kez­deti próbálkozások után mára már szinte egyeduralkodóvá vák. Természetesen a korábbi telepítésű eszközöket sok he­lyen ma is használják, de az új fejlesztések, installnciók lénye­gében csak ezen a platformon történnek. Ennek a technológi­ának az egyik előnye az lehetett volna, hogy az analóg világban meglévő sokféle, egymással nem kompatibilis rendszer he­lyett egy egységes megoldást adjon. Ami sajnos előre sejt­hető volt, nem így történt. En­nek kisebb részben elvi, na­gyobb részben gazdaságpoliti­kai okai vannak. Más rendsze­rek alakultak ki akvizíciós fel­hasZnálásokra, mások a stúdió­technikában és megint mások a műsortovábbítás területén, vagy az archiválásnáL A hely­Zet még összetettebb, hiszen egyféle felhasználáson belüi is számos ehérő szabvány jött lét­re. Ez különösen a jelrögzítés területén figyelhető meg.

hagyomanyhu002.jpg (15322 bytes)A digitális képmagnók fejlődése során számos változat alakult ki és hódított kisebb-nagyobb teret magának. A képminőség és az ár versenyében kompromisszu­mos megoldások születtek. A korszerű és egyre hatékonyabb

matematikai algoritmusoknak köszönhetően a tömörített jelek minősége egyrejobb. Ennek és a diszkes iparág rohamos fejlődésének köszönhetően a szalagos képmagnók mellett erősen terjednek a merevleme­zes rögzítők. Kompatibilitási, felhasználhatósági és pénzügyi (ár/tárolási kapacitás), szem­pontok alapján még a szalagos VTR-ek az uralkodók. Ezek kö­zül az egyik bevált, de nem a le­gelterjedtebb a D-9.

A D-9 formátum

Ezt az elnevezést 1999 tavaszán adta az EBU a korábban Digital S-nek nevezett formátumnak. A rendszert a JVC 1995-ben mu­tatta be. A fejlesztés során a JVC hagyományaihoz híven fontos szempontnak tartotta a megelőző berendezésekkel való kompatibilitást, az azokhoz való illeszthetőséget. A legfőbb cél egy korszerű, kiváló kép­minőséget biztosító, megbízha­tó,széles körben felhasználható, ugyanakkor kedvező árfekvésű rendszer létrehozása volt. Ennek legfontosabb alapköve a 4:2:2 mintavételezés, az 50 Mbps-os intra-frame kódolás és a 3,3:1 tömörítés. Mechanikai szem­pontból a VTR-ek felépítése a JVC korábbi képmagnóin ala­pul.

A szalag 1/2 collos, metal par­ticle, a szalagsebesség 57,7 mm/s. PAL rendszer esetén 12 track rögzít egy frame-et. A trackszélesség 20 mm, egy tracken belül két videó, két hang és egy subcode tartomány van. A szalag tetején két hoszszanti cue sáv, alul egy control sáv is elhelyezkedik

Miért éppen ezek a paramé­terek?

A 4:2:2 mintavételezéssel ele­gendő információ nyerhető még a különleges képek, mint példá­ul a komputergrafika rögzítésé­hez, az adatmennyiség megfelel a bonyolultabb, összetett kulcs­jelezést, digitális effekteket igénylő utómunkálatokhoz. Ezen túlmenően alkalmas a na­gyobb felbontást kívánó 16:9-es szélesvásznú jelfeldolgozásra, illetve az ilyen jelek HDTV-re történő felkonvertálására. Vi­szonylag egyszerűbb átjárható­ságot biztosít MPEG-2-es rend­szerekbe, és illeszkedik a mű­sorsugárzásra alkalmas 4:2:0 MPEG-2 ML@MP strnktúrájá­hoz.

A frame-en belüli kódolás jó editálhatóságot biztosít, az 50 Mbps-os adatfolyam pedig megfelel az igényes stúdiófel­használásoknak. A 3.3:1-es DCT kompresszió lényegében veszteségmentesnek tekinthető, a többgenerációs átírásoknál is megmarad a jó képminőség.

A különlegesen érzékeny képek is, melyek igen részletgazdagok, videótartalmuk gyorsan válto­zik, kiválóan reprodukálhatók.

A hangfeldolgozást tekintve a rendszer 4 tömörítetlen, 16 bi­tes, 48 KHz mintavételezésű PCM kódolású hangcsatorna rögzítésére képes. Ez jól hasz­nálható mind külső forgatások­nál (például ENG alkalmazá­sok), mind stúdión belül, mind az utómunkálatok során. A négy hangcsatorna előnyös többnyel­vű műsoroknál is. A négy csatorna egyenként szerkeszthető. A négycsatornás rögzítésre képes képmagnóval (BR-D92) lehetőség van arra, hogy a korábbi kéthangos anya­gokra utólag még két hangot ve­gyenek fel.

Hivatalos minősítés

 Mindezek alapján az SMPTE/EBU 1998-as tesztso­rozatának eredményéül megál-1­apította, a rendszer alkalmas a teljes broadcast vertikumban va­ló alkalmazásra:

ˇ az első generációs képminőség megfelel a Digital Betacam által nyújtott minőségnek

ˇ lényegesen felülmúlja a Beta­cam SP minőségét

ˇ jobb képet produkál, mint az 50 Mbps-os csak I frame-es MPEG-2

ˇ a hetedik generációs anyagnál sincs látható minőségromlás

hagyomanyhu004.jpg (17566 bytes)Eszközök

A televíziós gyakorlatban a jel rendszerint több állomáson megy át feldolgozása során, így fontos hogy minősége ne romol­jon. A D-9 igen jól viseli a kó­dolás-dekódolás, a jelfeldolgo­zás és az MPEG-es sugárzásra való áttérés megpróbáltatásait, ezért széles körben jól használ­ható. Ennek megfelelően a cég az eszközök széles választékát kínálja a kamkorderektől és dokkolható VTR-ektől a külön­böző lejátszókig és felvevőkig.

A szalag mechanikailag ellen­álló, a gyártó közlése szerint több százszor felhasználható. A kazettákat mind a JVC, mind a Fuji gyártja, hosszuk: 10, 34, 64, 104 és 124 perc. Az esetle­ges dropuotok kivédésére hiba­javító eljárást alkalmaznak.

A VTR fejegysége helikális rendszerű, névleges élettartama 3000 óra, de egyes felhasználók jelentése szerint működött már 5 ezer, sőt 10 ezer órát is. A kar­bantartás (beleértve a fejcserét is) egyszerű, a szalagvezetés megbízható, az üzemeltetési költségek alacsonyak. A JVC 24 órás szervizhálózatot tan fenn világszerte.

Rendszerbeilleszthetőség

A JVC mindig fontosnak tartot­ta új fejlesztéseinél a korábbi eszközökkel, illetve rendszerek­kel való kompatibilitást. Ennek megfelelően a D-9-es digitális berendezések tartozékként ren­delkeznek analóg kompozit és komponens be-, illetve kimene­tekkel. Van olyan VTR (BR­D51), mely S-VHS anyagok le­játszására is képes. Az Y/C ki/bemenet általában tartozék, míg az SDI csatlakozások opci­onálisak, ezekkel könnyen il­leszthetó'k digitális. környezetbe. A komprimált jelek forgalmát lehetővé tevő SDTI interfész már az új berendezések része (BR-D95). Ennek segítségével jó együttműködés érhető el más gyártók eszközeivel (szerverek, nemlineáris editorok vagy eltérő rendszerek, mint például a DVCPROSO).

A külső vezérlés RS-422-n vagy RS-232 segítségével való­sítható meg.

Néhány készüléktípust ellát­tak különleges funkcióval. A

rendszeralkalmazásoknál jól használható a pre-read tulajdon­ság, mellyel például a hagyomá­nyos AB roll a három gép he­lyett kettővel megvalósítható. Ugyancsak fontos a lassitási le­hetőség, a BR-D95 átfogási tar­tománya -1 és +1 között van, a megháromszorozott lejátszó fe­jeknek köszönhetően lassítása kiváló.

Egyéb alkalmazások

A D-9 felhasználása újabb te­rületekkel bővül, ilyen a videó­film-kapcsolat, filmes anyagok minőségi videós utómunkázá­sa, normál felbontásban rögzí­tett anyagok nagyfelbontásúra való felkonvertálása, HDTV-s vagy DTV-s alkalmazások - ez utóbbiak elsősorban a tenge­rentúlon virágzanak. Az igazi HDTV-re fejlesztette ki a JVC a D-9 HD rögzítőt, mely a fe­jek megduplázásával ugyanar­ra a kazettára párhuzamosan vesz fel, az eredő jel 100 Mbps-os mind 1080i, mind 720p formátumban, a maximá­lis felvételi idő 60 perc. Ez a VTR az 50 Mbps-ban rögzített jelet is le tudja játszani. A Dolby AC-3 snrround hanghoz vagy a többnyelvű igényekhez kiegészítő eszközök segítségé­vel nyolc tömörítetlen hang­csatorna is rögzíthető.

Mindezek alapján talán ért­hetőbb a rendszer nyújtotta ki­váló minőség, sokoldalú és fel­használóorientált alkalmazha­tóság. Ez a magyarázata, hogy napjaink televíziósai a jelenle­gi mintegy 18 féle formátum közül egyre többször választ­ják ezt.

mediatechnika 2001/04                                                                                                                                                                        BódiJános