Kérdések és válaszok a Digital S - ről

John Carpenter, a JVC Professional marketingigazgatója válaszol a Digital-S formátummal kapcsolatos kérdésekre

-   Ha a világ egyre inkább a diszk alapú rendszerek felé halad, miért hozott ki a JVC mégis egy új digitális szalagformátumot?

- A világ valóban a digitális feldolgozás felé halad, de ez nem jelenti egyértelműen csak a diszkes rendszereket. Meggyőződésünk, hogy a szalagos és a diszkes rendszerek még sokáig párhuzamosan működhetnek, mind­egyik azon a területen, ahol a legjobb. Az át­menet fokozatos lesz. A ma létező analóg for­mátumok még sokáig népszerűek lehetnek. A digitális formátumok ott fognak előtérbe kerül­ni ahol már most megkülönböztetett előnyöket tudnak nyújtani. A "digitalizálódás" előrehalad­tával egyre inkább igény lesz egy sokoldalú di­gitális formátumra, mely gazdaságos, ugyan­akkor széleskörűen alkalmazható.

- Mint a DV konzorcium egyik tagja, miért nem a DVCPRO vagy a DVCAM formátum felé mozdult el a JVC?

- Igazából a kérdést úgy kellett volna felten­ni, hogy miért fejlesztette a JVC a Digital S for­mátumot? Mert meggyőződésünk, hogy a pi­acnak egy kiváló minőségű, ugyanakkor álta­lánosan használható formátumra van szüksé­ge. Ez azt jelenti, hogy a formátum magas kö­vetelményeknek feleljen meg, beleértve a fel­vételi formátumot, editálási formátumot, kom­puteres grafikai lehetőségeket, digi#ális effekte­ket, és többgenerációs (kompresszálás nélkü­li) áivitelt, analóg és digitális jelek formájában.

Jelenleg is sok-sok kompressziós technika van kínálatban a piacon, melyek egymás kö­zötti kommunikációja komoly feladatot jelent. Jól ismert, hogy az egyik kompressziós formá­tumból a másikba nem mindig problémamen­tes az átmenet. Ezért nehéz is a kompresszió

szintjét abszolút minimum értéken tartni.

A Digital S a DCT transzformált je­leivel ezt 3.3:1 igen mérsékelt kompresszióval oldja meg. Az "átörökített", de technikailag jelen­tősen módosított 1/2 inches sza­lagformátum pedig újabb előnyö­ket jelent. Először is lehetővé teszi a 4:2:2 mintavételezésű feldolgo­zást (mely jelenleg világszab­vány) anélkül, hogy a tömörítési arányt növelni kellene. Az átviteli

sebesség 50 Mbits. Másodszor ugyanazt a megbízható és már bevált szalagformátumot lehet alkalmazni, amely már korábban bizonyí­tott ez jelentősen csökkentette a fejlesztési költségeket, és lehetővé tette, hogy a mémö­kök inkább újabb szolgáltatásokat kínáljanak, mint például a pre-read. Az előny teljesen nyil­vánvaló. A vizsgálatok szerint a korábbi sza­lagkonstrukció alkalmasnak bizonyult a Digital S-hez is. Harmadszor ez a 1/2" szalagformá­tum egyben azt is jelenti, hogy nem kell komp­romisszumokba bocsátkozni, mint keske­nyebb szalagszélesség esetében. Például a Digital S két lineáris audiósávot (cue célokra) és control sávot is rögzít. Az adatsávok sokkal­ta szélesebbek, ezért több információt képe­sek biztonságosabban tárolni. A drop-out hiba­veszélye is kevesebb. A DIG S négy hangsá­vot (16 bit 48 kHz) és két nem komprimált vi­deósávot képes tárolni, de az első szériás gé­pek gazdaságossági megfontolásból még csak 2 digitális audiósávot rögzítenek (így ol­csóbbak is) a jövőbeni fejlesztések céljára így komoly tartalékok állnak rendelkezésre.

És végül a fejlesztést befolyásolta az a kon­cepció is, hogy az új formátum legyen kompa­tbilis a korábbi S-VHS formátummal olvasási szinten, megkönnyűve így a felhasználók átál­lását az új digitális formátumra.

Ezért szerintünk a Digital S formátum, a gazdaságossága, sokoldalú alkalmazhatósá­ga következtében nagyon is logikus választás az általánosan (felvétel, editálás, utómunka, effektek stb.) használható digitális formátum céljára.

- Vajon mi a jövője a szalagos formának az adatfeldolgozás és az editálás területén?

- A "szalagmentes vílágból" érkező bizo­nyos sugallatok szerint a diszk alapú rendsze­rek uralkodni fognak a hagyományos rendszo­rek felett. A jelenlegi igen magas diszkárak s a korlátozott tárolási kapacitás óriási fejlesztési erőfeszítéseket követelnek, mely célkitűzések így komoly problémákkal találkoznak.

  A JVC véleménye a szalagos rögzítés sokkal több.szabadságot ad az operatőmek, és az első felvétel minősége legyen a legutol­só, amit fel szabad áldozni a kompresszió ol­tárán.

A kompressziómentes diszkrögzítők igen koriátozott lehetőségeket kínálnak. Ugyanak­kor azt is látnunk kell, hogy az esetek többsé­gében a produkció nem igényel különleges ef­fekteket vagy bonyolult editálást, valamint a multikamerás rögzítések editálása is egysze­rűbb szinkron vezérelt gépekkel.

A gyakoriat azt mutatja, hogy az off line vá­gást, diszk alapú gépeken készítik, míg a készre vágást digitális, tömörítetlen formátumú szalagos gépekkel végzik mindazon helyeken, ahol a minőség igazán számít.

- Sokan megkérdőjelezik a 4:2:2 feldolgo­zású jelek használatának szükségességét. Mi erről a véleménye?

- A 4:1:1 és 4:2:2 jelek esetén a világosság­jelek mintavételezése ugyanaz (4x), ez az a paraméter, amely legjobban hat a kép élessé­gére, de nem szabad elfelejteni, hogy a szín­különbségi jelek is fontosak, főleg a speciális effekteknél (key, digitális effektek), nos, nem véletlen, hogy a broadcast standard 4:2:2.

- Mi a helyzet a digitális be- és kimenetek­kel, miért nincs itt Firewire?

- Jelenleg igazán csak egyetlen valódi digi­tális videóstandard van, az SDI (SMPTE259M). Minden high end digitális vide­óformátum igazodik ehhez különféle illesztő­egységekkel. Az SDI tényleg univercális digitá­lis szabvány, lehetővé téve a nagyobb távolsá­gú összeköttetéseket. A JVC kártya bővítése­ket kínál az ehhez való illeszkedésekhez és így direkt digitális kapcsolat kiépítésére. Min­denesetre ha a szabványok még mindig a Firewire-t szorgalmazzák, a jövőben megvizs­gáljuk az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a Digital S az S-VHS helyettesítőjévé válik?

- Ma a nem konzumer felhasználók több mint 85%-a S-VHS, 3~4 inch vagy Betacam rendszerben dolgozik. Ezek az analóg formá­tumok az elkövetkezendő években továbbra is megmaradnak. Így azok a digitális formátu­mok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek technikailag párhuzamos pályán mozogva konüiktusmentesen illeszkedni tudnak az ana­lóg rendszerekhez. Nem várható, hogy egy csapásra minden digitálissá válik. A Digital S szolgáltatásai (például a pre-read, melyet ko­rábban csak a high end broadcast gépek tud- ~ tak) és minősége alkalmas arra, hogy meglé­vő analóg stúdiókban hatékonyan képviselje a jövő digitális technikáját és ennek előnyeit.

(TVB Europe, 1996 szeptember, Digita-IS: A Q&A wifh JVC fordítotfa: VéghelyTamás)

1997. január- február SKY-M 19